– Sok álcivil fordul az alaphoz?

– A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) klasszikus civil alap. Nyilvánvaló, olyan tevékenységekre, ahol a haza és/vagy a regnáló kormány ellen próbál valaki fellépni mi nem fogunk forrásokat biztosítani. Az álcivilek – így például a George Soros által támogatottak is – vélhetően azért nem jönnek eleve hozzánk, mert külföldről bőven ellátják őket pénzzel. Ugyanakkor az átláthatóság esetükben is elengedhetetlen, ezért kötelezi őket a törvény arra, hogy publikálják a 7,2 millió forint feletti, külföldről érkezett utalásokat és persze a bevételeikkel, mint mindenki másnak, a magyar törvények szerint kell elszámolniuk.

– Mekkora pénzre pályázhatnak idén a civil szervezetek?

– A civilek 2014-ben mindent egybevetve durván négymil­liárd forintra pályázhattak – jövőre csak a NEA-ban 9,2 milliárd forintnyi forrás lesz elérhető. Ez is azt jelzi, hogy a kormány rendkívül fontosnak tartja a polgári kezdeményezések támogatását. Mondhatjuk úgy is, különösen sokat megér a számunkra minden olyan partner, ahol a civilek értékeket közvetítenek és közösséget építenek. Ezen túl pedig nagyon fontos megemlíteni azokat a szervezeteket, melyek az állam válláról vesznek le terheket – ilyenek például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az áldozatok védelmével foglalkozó Fehér Gyűrű Egyesület, a Nagycsaládosok Egyesülete vagy a határon túli magyarokat támogató Rákóczi Szövetség.

– A NEA-ba kerülnek a civil szervezeteknek fel nem ajánlott adók egy százalékai is?

– Így igaz. Azaz egyetlen, intézkedés nélkül hagyott, civil célra adható egy százaléknyi adó sem vész el, lévén az eleve a NEA-ba folyik be. Innen osztja szét a magyar állam.

– Mekkora összegekről van a szó?

– Évente változó, de nagyjából egy-másfél milliárd forintról nem határoznak a polgárok. Az arányok érzékeltetésére érdemes közbevetni, az egy százalékok megcímzett összege évente olyan nyolc-kilenc milliárd forint körül jár.

– Miként osztják föl a NEA alapját?

– Demokratikusan, kollégiumi rendszerben. A grémiumban az állam mellett a civileknek is vannak delegáltjaik – s a pénznek mindössze tizenöt százalékáról dönt a központi kormányzat, azaz a Miniszterelnökség, míg a fennmaradó nyolcvanöt százalékról a testület határoz.

– Mostanában indult el a Falusi Civil Alap. Ez is a NEA része?

– A nemrégiben lezárult Falusi Civil Alap pályázatai az ötezer fő alatti településeknek szólnak és az elosztásra kerülő forrás ötmilliárd forint. Ez az összeg a Magyar Falu Program része, s kifejezetten a civil szervezeteknek van „pántlikázva”. Rendkívül népszerű, melyet jól jelez, hogy jelentős, közel négyszeres túljelentkezést tapasztaltunk. S ha jobban megnézzük, akkor ez az ötmilliárd forint egy, a NEA-n túli plusz forrást jelent a civileknek, amely szerintem nagyon jó dolog.

– Miként változott a működő civil szervezetek száma idehaza?

– Erre a kérdésre nehéz felelni, lévén a civil szférában óriási a fluktuáció, s rengeteg a bejegyzett, de valójában mégis „alvó” közösség. Alapítványt vagy egyesületet általában ugye jó, hasznos célokért hívnak életre az emberek, de aztán a sors sajnos sok esetben úgy hozza, hogy a tagok nem tudtak támogatást találni, s tevékenységük elhal, kiürül. Az igazán aktív közösségek száma olyan húsz- és harmincezer között lehet, papíron azonban több mint hatvanezer regisztrált civil szervezet van hazánkban.

– A NEA miként ellenőrzi a pénzek felhasználását?

– A mi rendszerünk a bizalmon és az ellenőrzésen alapul. A pályázat a Miniszterelnökségre, azon belül a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz érkezik, ahol egy nagyon szigorú rendszerben bírálják el a dokumentumokat. Igen kevés olyan példát tudnék mondani, amikor nekünk visszaélések miatt fel kellett lépni.